Már esett említés a családi almanach eme míves darabjáról. Eredetét homály fedi, erős a gyanúm, hogy a Nők lapja oldaláról való, valószínűleg Lajos Mari interpretálásában. Időtálló recept ez, régvolt családi karácsonyok kísérője, hódításban segítőtársam, azoknak sem okozott csalódást, akiknek már ajánlottam. Vadhúshoz jutni nem könnyű dolog, a multik fagyasztott termékei iránt kevés a bizalmam, szerencsére innen-onnan szokott érkezni szállítmány. Ilyenkor heves feldolgozásba kezdek, a pörkölt mellett gyakran kerül elő nevezett verzió is.
Narancsos szarvas (négyszemélyes adag)
A szarvascombot alaposan lehártyátlanítom (babra munka). Lehetőség szerint nagyjából hasonló szeleteket formálok belőle, szám szerint nyolcat. Só, bors, kakukkfű (a szárítottal óvatosan, a frissből mehet rá több) kerül rá, majd tetszőleges zsiradékon (az alaprecept zsírt ad meg, én inkább olivaolajat használok) körbesütöm. A húsokat félreteszem, a maradék zsiradékon egy-egy méretesebb, karikázott sárga- és fehérrépát, valamint egy fej, kockázott hagymát pirítok (pörzsanyagok!). Kerül rá 5 dkg paradicsompüré, 5 dkg liszt, rövid pirítás után felöntöm 2 dl vörösborral, dobok hozzá két babérlevelet, 2-3 gerezd fokhagymát, kevés sót. A hússzeletek visszahelyezése után szükség lehet még kevés vízre, lényeg, hogy a húsokat ellepje a mártás. Lassú tűzön puhára párolom, ez a hús függvényében másfél-két óra, a levet kezdetben borrral, majd vízzel pótolom. A hússzeleteket átmenetileg eltávolítom, a mártásba fél narancs levét facsarom, héját reszelem, keverek bele egy evőkanál áfonyalekvárt, 2 cl konyakot. A mártást turmixolom, majd összerottyantom a hússzeletekkel. Krokett és testes vörösbor dukál hozzá. Krokettben hazai gyártásúra szavaztunk, 25 dkg főtt, tört krumplihoz 6 dkg réteslisztet, egy tojássárgáját adtunk, összegyúrtuk, tojásban, morzsában forgattuk, majd olajban kisütöttük. Zömmel a hazai vörösek mellett teszem le a voksot, most azonban egy spanyolra esett a választás. A Torres név nem csak a fociban cseng jól, a spanyolok legnagyobb pincészete is ezen a néven fut. A névadóról, Miguel A. Torresről érdemes tudni, hogy 1979-ben, a Gault Millau borolimpiáján csúnyán elfenekelte a franciákat cabernet sauvignonjával. A családi borvidék Katalóniában található, alig 1100 hektáron gazdálkodnak, nagyjából ennyi szőlőt fel is vásárolnak. Ebből évi 31 millió palackra futja… Persze vannak – aranyárban – dűlőszelektált termékeik is, de tömegboraikról is jókat lehet hallani, megfizethető áron. A választás egy 2007-es sauvignonra esett, melyben 15% tempranillo is található.Illatában aszalt gyümölcsöt véltem felfedezni, a szellőztetés elején kissé túlzott savval, de egy óra múltán már jól viselkedett, kellemes, lágy bor, de emellett szépen kísérte a szarvast:-)
Narancsos szarvas, krokettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése