2013. január 21., hétfő

Chorizo – a kolbász, ami nem magyarul csíp



Nem árulok el nagy titkot, kolbászt nem csak a Kárpát-medencében töltenek. Sütik a bajorok, britek, franciák, a hazaihoz mégis talán a spanyolok verziója áll a legközelebb. Vándorlásaik során a produktum eljutott Dél-Amerikába is, a spanyol ajkúak egyöntetűen chorizónak nevezik ezt a terméket. Hozzánk hasonlóan töltik édesre, csípősre (akár méregerősre), sütik nyersen és füstölik is. A különbség a fűszerezésben lelhető fel, bár a fokhagyma, füstölt paprika majdnem mindig megtalálható. Ezen túl az ízesítés régiónként változik, a latin-amerikaiak előszeretettel használnak chilit is. Az egyéb fűszerek között megjelenik a fahéj, oregano, cayenne-i bors, szegfűszeg. A füstöléstől függően léteznek puha és kemény változatok, előbbiek sütésre, főzésre, utóbbiak közvetlen fogyasztásra alkalmasak, számos tapas alapjai. Az egyik legismertebb a chorizós paradicsomsaláta, a kolbászt fokhagymával sütik, sherry ecettel bolondítják, majd sherry ecetes paradicsomsalátával vegyítik. A puha változat kedvelt elkészítési módja a borban párolás is, ezt meglovagolva született az alábbi gyors tésztaváltozat.

Csípős, chorizós penne (háromszemélyes adag)

Oliván dinsztelek egy fej, aprított hagymát, rádobok 25 dkg, karikázott csípős chorizót, 2-3 percig pirítom, az utolsó 30 másodpercre megy bele egy vékonyra aprított friss chili. Hozzávegyítek egy darabolt paradicsom konzervet, bő 1 dl fehérbort (mondjuk chardonnay), sózok, borsozom, 20 percig csendesen rotyogtatom. A tésztára szedem (30 dkg al dente penne), tetejére parmezán, friss petrezselyem, vagy kakukkfű kerül. Izzasztó fogás, de a maradék borral csillapítható a csípősség… Kellemes, gyors egytálétel, a chorizó beszerezhető a Metróban, szigorúan a vékony, kolbászváltozat ajánlott, a szeletelt, szalámi méretű változat erre alkalmatlan.


Csípős, chorizós.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése