2013. február 24., vasárnap

Jókai bablevese



A személynevekhez köthető magyar levesvonal méltán nevezhető erősnek, Jókai mellett elég csak a Pethes Imre és Ujházi Ede színészekről elnevezett kompozíciókra gondolni. A címszereplő bableves Jókai Mór nevéhez annyiban köthető, hogy Füreden töltött balatoni nyarain fogyasztotta előszeretettel, amit az élelmes vendéglős meglovagolt, így vált elhagyhatatlanná az idők során az író neve. A kompozíció érdekes, az alkotói szemlélet két irányból is megközelíthető, ki-ki döntsön ízlése szerint. Liberálisok a tejfölös habarásban a francia konyha hatását, népiek az alapanyagokban a hagyományok tiszteletét fedezhetik fel… De felfogható úgy is, mint egy hibátlan, gazdagon ízesített bableves. Jókait tisztelem és becsülöm, jómagam nyáron nem biztos, hogy megkívánnám az ételt, télvíz idején ellenben kellemes melegítő és kalóriaforrás. Régóta kacérkodtam vele, a gátat a megfelelő bab és sütnivaló kolbász hiánya képezte, a helyi vásárcsarnok azonban végre megoldást kínált. Az elkészült ipari mennyiséget látva a leves sorsát illetően kétségeim merültek fel, de az osztatlan sikert bizonyítja a kondér gyors kiürülése. A hozzáférhető receptek tárháza kimeríthetetlen, a hagyomány a Gundel verzió elkészítése mellett szól.

Jókai-bableves Gundel szerint (hatszemélyes adag)

Tarka száraz babot (20 dkg) alaposan megmosok, éjszakára beáztatok. Egy becsületes, házilag füstölt elülső csülköt némi babérlevél, egész bors, fokhagyma gerezd társaságában puhára főzök. Két sárgarépát, egy petrezselyem gyökeret karikázok, a csülök főzőlé tetejéről szedett zsíron megpirítok, az áztatólével együtt hozzáöntöm a babot, a csülök főzővizét. Ismét babérlevél, fokhagyma kerül hozzá, továbbá egy-egy kockázott zöldpaprika és paradicsom. Néhány perc után megkóstolom a levet, csak ennek függvényében sózom. A babot puhára főzöm, ez alatt 30 dkg kolbászt sütök, zsírját felfogom, a kolbászt karikázom. A kolbászzsírral, evőkanál liszttel, kis fej, apróra vágott vöröshagymával világos rántást készítek, az utolsó pillanatban fűszerpaprikával színezem meg. Amint a leves a rántással felforrt, 1,5 dl tejföllel is behabarom, csipetkét főzök bele, meghintem maréknyi durvára vágott friss petrezselyemmel, végül hozzáforralom a kolbászkarikákat. Tálalás előtt felkockázom a csülköt, tányérokba adagolom, majd rámerem a forró levest. Ízlés szerint némi ecettel egyénileg savanyítható, mi ennek nem éreztük szükségét. Masszív, de ízre utánozhatatlan leves áll elő, diétába nehezen beilleszthető, kihagyni mégsem érdemes.


"A" Jókai bablevese.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése