2014. augusztus 20., szerda

Top gombák - a császár



Induljunk ki abból, hogy a gomba, mint kategória lehet, hogy a bolti csiperkénél kezdődik, de az talán nem titok, hogy a barna csiperkénél semmiképp sem ér véget. A multiknál fellelhető azért laska is, sőt – technika, te csodálatos – ma már shitake, shimei, ördögszekér is tenyészthető, mi több, megvásárolható. Valljuk azért meg, egy valamennyire is tisztességes gombakedvelőben az adrenalin igazán az erdei verzióktól kezd el termelődni, bombasztikus hatás pedig valahol a róka-, szegfű, vargánya látványánál kezdődik. Vásárlás közben pedig elbeszélget, kapcsolatokat épít – persze, csak ha ő maga néhány kukacos galambgomba, vagy őzláb felkutatásánál többre nem képes – és bízik a csodában. Ami a nagy számok törvénye alapján néha bekövetkezik. Előkerül egy-egy szarvasgomba, vagy véletlenül belepótlunk a császárgalócába. Mert utóbbiba ma már csak belebotlani lehet, hiszen alig egy éve, a 2013. szeptember 25-én megjelent Magyar Közlöny védettnek nyilvánította. Vagy külföldről beszerezni. A gomba már nevével predesztinál, a „császár” jelzőt tudományosan is őrzi (Amanita caesarea). A római császárok kedvelt csemegéje volt, gyógyszerként is számon tartották. Iuvenalis rögzíti az egyik legbolondabb, de talán legszerethetőbb császár, Claudius kapcsán: „Alja barátainak csupa kétes gomba kerül fel; úrgombát eszik ő, mint Claudius egykor, amíg nem adta fel asszonya azt, amely után nem evett soha többet.” Az úrgomba a császárgombával egyenlő, Claudius halálát pedig sokan gombamérgezésnek tulajdonítják, amiben valószínűsíthető szerepet játszott felesége, Agrippa. A gomba népies neve - tojásgomba - már kevésbé hízelgő, viszont találó, a fiatal példányok ugyanis kísértetiesen hasonlítanak egy tojásra. A gomba a Földközi-tenger térségében elterjedt, az olaszok egyenesen megőrülnek érte, felénk sajnos egyre ritkább. Abban a legtöbb ínyenc egyetért, hogy nyersen a legfinomabb. 


Császárcarpaccio

A gombát hajszálvékonyra szelem, dekor módon tányérra pakolom, sózom, borsozom, minőségi olivával locsolom, lehelet szarvasgombát reszelek a tetejére, meghintem petrezselyemmel.

Carpaccio.

Császárgomba spagettivel (pasta con amanita caesarea)

Spagettit olivaolajba forgatok, vékonyra szelt császárgombát, petrezselymet adok hozzá, sózom, borsozom, tetejére szarvasgombát reszelek.

Császár spagetti.

A gomba roppanós állaga, enyhén fűszeres, friss íze valóban páratlan élmény, Claudius mégsem volt hülyegyerek… A sors fintora, hogy a talán soha vissza nem térő alkalmat fényképezőnket nélkülözve éltük meg, a gyengébb képminőség a Nikon alacsonyabb kategóriájú gépeiről állít ki kétes bizonyítványt. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése