2012. május 27., vasárnap


Laci! Ezt jól kifőzted!

 
Sokat hallani mostanság a Laci! Konyha! étteremről. Pesti tartozkódásunk egy ebédet tett lehetővé, na, de milyet! A hely létezését lényegében a CET átadása körüli huzavonának köszönheti. Történt pedig, hogy az ide megálmodott és el is készült Laci! Pecsenye! nevű étterem (ahol majd egyszer a vendég előtt zajlik az ételek készítésének utolsó fázisa) a nyitásra vár, az eredetileg a Pecsenye! előkészítő konyhájának tervezett Konyha! pedig ugyancsak kihasználatlan volt. De csak mintegy évvel ezelőttig. A konyha szomszédságában elhelyezkedő alagsori termet urbanista, dizájngraffiti stílusban megálmodva gondoltak egy merészet és kezdetben csak ebéd menüket, majd vacsoráztatást is indítottak. 

Laci! Konyha!

Séfnek azt a Mogyorósi Gábort igazolták le, aki külföldi tapasztalattal ugyan nem rendelkezik, viszont az újító pesti helyeket szinte hiánytalanul végigjárta (La Fontaine, Csalogány 26, Aranyszarvas). Az alig egyéves működést a Gault&Millau máris 14 ponttal jutalmazta. A hely a Lehel tér közelében egy kis utcában található. Belépve a 80-as évek pécsi Gyár szórakozó hely hangulata, persze picit igényesebben, a mai kor igényei szerint. Az egyik falon graffitik és táblára krétával írt étlap (hasonlóan a Mákhoz), a terem másik fala megtört tükörrel ügyesen tágított. Látszólag eszkábált asztalok, papíralátétek, bistro feeling. Brókerféle alakok, külföldi diákok, egy-egy idősebb pár, és mi, a vidékiek. Az étlap egyszerű, ebédre ezekből választható háromfogásos menü, este ez négy, vagy öt résztvevősre bővíthető. A borlap full extrás, csaknem mindent deciztetnek is (érdekes módon a Mákkal egyezően itt is 1/8 litert jelent egy pohár, ami persze nem baj). Házi szörpökből széles választék, sajnos az amúgy remek szamóca nem kellően hűtve érkezett. Előételfronton rögtön háromfelé oszlunk, szerencsére, mert mindegyik igazi mestermű. Polip terrin, zöldfűszerekkel, házi majonézzel. 

  
Polip! Terrine!

Az omlós polip darabkák redukált, szilárdított alaplében jelennek meg, a kétféle házikenyérrel, Légli roséval tökéletes mediterrán hangulat teremtődik pillanatok alatt. A másik tengeris fogás a garnéla eperrel. Csúcs ötlet és színvonal az üde, roppanós garnéla az érett eper, variált eperöntet társaságában. 

Garnéla, eperrel.

Megvizsgáljuk a paprikás krumplis kacsamájat is. Optimálisra sütve, könnyed, paprikás öntettel, omlós újkrumplival. Igazi fricska ez a fagyasztott, újramelegített, zsiradékban úszó, májszerű izét feltálalóknak, kérem, így is lehet. 

 
Kacsamáj, paprikás krumpli, újragondolva.

Főételként szárnyasozunk, sajnos a híressé vált házi füstöltek, kolbászok, véres hurkák most nem elérhetők, de azért nem kapunk sírógörcsöt, főként a madárkóstolás után… Ami igazából „csak” egy csirke- és kacsacomb. A kacsa ropogósra sült bőre alatt omlós hús, kísérete paszternák püré (A sárgarépával rokon gyökérzöldség. Íze a petrezselyemhez hasonlít, enyhén édesebb. A modern gasztronómia újra felfedezte magának.) és a világ legjobb káposztás rétese. A káposzta lila, ressre, enyhén pikánsra készített, a réteslap nyilván kézműves cucc, tökéletes. Ahogy a harmónia is a három összetevő közt. Amit még sikerül megfejelni egy illatos. gyümölcsös pinot noirral. 

 
Kacsacomb, paszternák, rétes legendával.

Csirkével étteremben óvatosan, vagyis inkább egyáltalán nem ismerkedem, ezt most megkóstolom. Filézett felsőcomb, a hús meglepően ízes és omlós, érdekelne a beszállító:-).  Körete kenyérpuding, ami feltehetően terrine formában létrehozott, könnyű szafttal átitatott alkotás. 

 
Csirkecomb, élvezhetően.

Vizsgáljuk mindkét desszertet is. A grépfútos mirliton (a mirliton alaphelyzetben leveles tésztából sütött, mandulakrémmel töltött kis torta) gesztenyével, üde, gyümölcsös krémmel, pisztáciával jelenik meg, a fanyarság az optimumon. 

 
Grépfrútos mirliton.

A meggyes tejpite tésztája könnyű, édessége pont eltalált, a könnyű leveles rúd és a semleges tejfagyi a háttérből teszi teljessé a képet. 

 
Csak egy meggyes pite.

Kipróbáljuk a kávét, ami a retro megjelenés mellett egy tökéletes ristretto, igényes barnacukorral. Tetszett a felszolgált tej is. A személyzet figyelmes, pontos, profi, sajnos az ott töltött bő egy óra alatt igazi kontaktus nem alakul ki. Talán egy hosszabb vacsorában ez is benne van. A bejárat mellett egy kis kulináris „boltot” is kialakítottak, főként olasz alapanyagok kaphatók, a jobb minőségből. 

Ristretto á la Laci!

A Laci! messze túlteljesítette a várakozást, ár-érték arányban biztos, hogy jelenleg a legjobb. Az ételek az egyszerűség mellett merészek, ötletesek és lényegében tökéletesek. Érdemes akár egy ebédre is betérni és örülni, hogy a magyar gasztronómia kezd magára találni. Meghatározó élmény, amit tovább árnyal, hogy épp velünk egy időben fogyasztotta ebédjét Dévényi Tibi bácsi is, gyönyörű, rózsaszín pólóban!!! 

Laci! Konyha! :  http://lacipecsenye.eu/
Aktívak a facebook-on is:  http://www.facebook.com/lacipecsenye

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése